Furcsa gyík

szaladgál a falon, meséli, mondom, hogy az nem gyík, hanem szalamandra féle, és megeszi a bogarakat. És minden nyitva van, az jön be, ami akar. És a fürdőszoba WET, valóban, csak egy slag a falból, és nincs a ruháknak akasztó, és a wc pedig pottyantós-guggolós, a  végére szintén egy slag, papír helyett, ezek szerint ott sem fog fogyni. A papír.

A sulis egyenruha jól áll neki, mutatja a képeket, kicsit oldódik, mert az elején bőg, bőg, bőg. Nem szabad azt mondani neki, hogy

hiányzik.

Mert perszehogy,  meg megölelném, puszilgatnám, vagy fognám a kezét, még sétál velem úgy, és simogatnám a bababőrét. De erősek vagyunk, kibírunk mindent, például a 2*6-os ásványvíz meg se kottyan.

(ezt a szöveget anyaként igen, íróként nem)

mert erősek vagyunk, például a 2*6-os ásványvíz meg se kottyan.)